2013. szept. 23.

A félelem és a konfliktus


A félelem az „mindig” jele egy feszültségnek. Abból ered, hogy amit akarsz, az konfliktusban van azzal, amit csinálsz.

A tudat nincs összhangban a viselkedéssel és ez azt eredményezi, hogy azt csinálod, amit nem teljes szívből akarsz csinálni. Ez összevisszaságot hoz, ami pedig dühhöz vezet.
Ezt pedig a kivetítés követi. Bármikor félsz az azért van, mert még nem döntöttél.
A tudatod megosztott és a viselkedésed kényszeredetté válik. Csak a viselkedést változtatni és úgy próbálni megoldani a hibát nem elég.



Csak a tudat képes félelmet csinálni. Akkor teszi, amikor konfliktusban van azzal, amit akar és ezzel elkerülhetetlen feszültséget kreál. Mert amit akar, és amit csinál nincs összhangban.
Tudd, hogy a konfliktus a félelem kifejezése. Valahogy nem a szeretetet választottad, különben félelem nem jött volna. Félelem a szeretet hiányából fakad. A gyógyír, a tökéletes szeretet. . Ha csak azt veszed észre, hogy szükséged van a gyógyírra, attól még a félelem marad. Viszont ha elfogadod a gyógyírt, a félelem kitörlődik (megszűnik). Ahogy az igaz gyógyulás történik.
Csak néhány ember hálás az igazi tudati erőnek, és senki nem marad tudatában ennek mindig. 



Ha viszont meg akarod menteni magad a félelmektől, akkor muszáj tudomásul venned valamit:
A tudat nagyon nagy hatalommal bír, soha nem veszti el a teremtő erejét. Minden pillanatban teremt. Soha nem alszik. Nehéz észrevenni, hogy gondolat és hit hatalmas erővé fonódik és hegyeket képes mozdítani. Először azt gondolod, hogy ilyet hinni magadról arrogáns (egoizmus), de az nem az igazi ok, amiért nem hiszed. Inkább azt hiszed, hogy a te gondolatod nem befolyásoló, mert tulajdonképpen te félsz tőle. Ez lehet, hogy könnyít a bűntudatodon, de azzal fizetsz, hogy impotensnek nézed a tudatodat.
Ha elhinnéd, hogy amit gondolsz az befolyásoló, lehet, hogy a félelmed elmúlna. Minden gondolat valamelyik szinten formát ölt.

(részlet a Course in Miracles c.könyvből)