A melatonin, a titokzatos "harmadik szem"

Amikor még nem volt naptár és óra, az emberek a természethez igazodtak az alvást és ébrenlétet illetően. Ha lement a nap, a földet sötétség borította el, ami álmosságot idézett elő, és az emberek nyugovóra tértek. Ezt az egyszerűnek tűnő beidegződést azonban a szervezet bonyolult mechanizmusa irányítja: az álmosságérzetet a melatonin nevű hormon idézi elő, melyet az agyban lévő tobozmirigy termel. 

A szem pupillája szabályozza a szembe jutó fény erősségét. A fény mennyiségének csökkenése - a sötétedés - bonyolult "üzenetközvetítésen keresztül" elindítja a melatonintermelést, amely álmossághoz, majd alváshoz vezet.

A tobozmirigy nem csak az emberek, hanem az állatok viselkedését is szabályozza. Tavasszal a nappalok megnyúlnak, ezt a tobozmirigy érzékeli és, például a madarakat, vándorlásra készteti. Ősszel, amikor több melatonin termelődik szervezetükben, ez kihat az állatok szőrnövekedésére, azaz meleg bundát növesztenek a tél átvészelésére. Ugyancsak növeli a zsírraktárak feltöltődését és a téli álomra való felkészülést, amit szintén a tobozmirigy által termelt hormon generál. Tavasszal szintén a tobozmirigy ébreszti fel álmukból az állatokat azáltal, hogy fokozza anyagcseréjüket. Ilyenkor levedlik téli bundájukat és tavaszi szőrzettel cserélik fel.

A tobozmirigy szerepe az alvás-ébrenlét szakaszokban

A mai kor embere már nincs kitéve a természet szeszélyének, a világítás, a fűtés által képesek vagyunk kivonni magunkat a nappalok-éjszakák tél-nyár szervezetre gyakorolt hatása alól. A tobozmirigy azonban továbbra is karmesterként működik szervezetünk szabályozásában és biológiai óránk működésében. Irányítja napi ritmusunkat az evéstől az alvásig, a hangulatváltozástól az immunrendszer megfelelő állapotáig bezárólag. Ezt leginkább akkor észleljük, ha hosszú repülőút után egy másik időzónába kerülünk, ami által kizökkenünk megszokott alvási-evési ritmusunkból, és az ún. "jet-lag" utazási betegségtől szenvedünk.

Csak 1958-ban tudták a tudósok izolálni a titokzatos vegyületet, melyet a tobozmirigy termel, és amelyet melatoninnak. A melatonin név a görög melas szóból eredeztethető, mely feketét jelent. A kifejezés a hormon azon tulajdonságára utal, hogy kizárólag sötétben, a sötétség hatására termelődik az élő szervezetekben.

A melatoninszint jelentős napszaki ingadozást mutat. Megállapították, hogy emberekben a vér melatoninszintje éjjel tízszer magasabb, mint nappal. Felfedezték, hogy ha az embereknek melatonint adtak, akkor elálmosodtak, akár nappal is. Ebből arra következtettek, hogy fontos szerepet kell hogy játsszon az alvás-ébrenlét szabályozásában.

Gyerekkorban magasabb a melatonin-szint, mint felnőttkorban, sőt, a hormon jelenléte a szervezetben tovább csökken. Valójában öregkorban a melatonintermelődés hanyatlása lehet az egyik magyarázat arra, hogy miért küszködik annyi idős ember alvási panaszokkal.

A rosszindulatú daganatos vagy krónikus betegségben szenvedőknél rendellenesen alacsony melatoninvérszintet mértek, ezáltal összefüggést véltek felfedezni az immunrendszerre kifejtett pozitív hatásával is.

A melatonin természetes módon segíti az elalvást

Az éjszakai műszakban dolgozók, idősebb emberek gyakran küzdenek elalvási nehézséggel. Akik éjszaka dolgoznak, mesterséges fénynek vannak kitéve azon időszakban, amikor szervezetük a természetes sötétségre számít. A fény (akár természetes, akár mesterséges) blokkolja a melatonin felszabadulását és megzavarja az alvásritmust.

Ennek a hormonnak külső pótlásával azonban álmosságot idézhetünk elő, és kiválthatjuk vele a szervezet regenerálódása szempontjából olyan nagy fontosságú, pihentető alvást.

Nemcsak az éjszakai, illetve gyakori váltott műszakban dolgozók küzdenek elalvási nehézséggel, hanem azok is, akik utazásuk során több időzónát repülnek át. Mivel szervezetüknek hosszabb idő szükséges az alkalmazkodáshoz, nem tudják felvenni a helyi idő ritmusát, nappal lesznek álmosak és éjjel nem tudnak aludni, így emésztésük is felborul. Különösen nagy probléma ez azoknak, akiknek fontos üzleti megbeszélésen, tárgyaláson kell részt venniük, és közben nem érzik valami fittnek magukat. A probléma kivédésére ma már van lehetőség, külső bevitellel, a melatonintabletta megfelelő, előírásszerű szedésével. A melatonin nem altatószer, de szedésével kompenzálható a mesterséges fény okozta melatoninhiány.

Kulcs lehet az öregedés lassításához is

A növekedést, a szaporodást és a szexuális aktivitást belső biológiai óránk szabályozza, amelynél a tobozmirigyben termelődő melatonin meghatározó szerepet játszik.

Az öregedés végeredményben ezen funkciók hormonális kontroll alatt álló hanyatlásaként is felfogható. Melatoninpótlással megőrizhető a tobozmirigy fiatalos működése, megelőzhető az immunrendszer gyengülése, lassíthatók az öregedési folyamatok.

Úgy tűnik, még számos meglepetést tartogathat számunkra a közeljövő a melatonin-kutatással kapcsolatban, de azok az eredmények, amelyeket a kutatók eddig elértek, számos gyakorlati haszonnal járnak a ma emberének a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásban és szervezetük védelmében.

Dr. Sándor Edit 

orvos tanácsadó

Forrás:http://patikamagazin.hu