Fél-elem

Mi is az a félelem... biztosan mindannyian éreztük már életünk során valamilyen formában. Hogy ez a sajátunk volt, vagy átvettük, átéreztük a másik ember, vagy más emberek félelmét, aggódását, fájdalmát az megint egy más kérdés,  mely egy másik témát is felvet, de mi most csak a félelmet vizsgáljuk meg közelebbről.

Dardan fotója az Unsplash-ról

Hogyan is fogalmazhatnám meg ezt az érzést? A legjobban, legárnyaltabban talán akkor, amikor élesben érzem és nem csak hallok róla. Amikor összeszorul a gyomrom, mint akit gyomorszájon vágtak, elszorul a torkom, egy pillanatra szinte "megáll bennem az ütő" olyan belső kétséget, és bizonytalanságot érzek, melytől az erő szinte elkúszik a végtagjaimból és mint rongybaba tudnék összecsuklani, ha a lelkem nem tartana meg. 
Mindeközben minden sejtemet belső remegés fonja át, kiszorítva belőlük a bizakodást, a pozitív életigenlést, az életet. Ez a fojtogató érzés aztán ezzel egy időben bekúszik az agyamba és ott mintegy bénító szerként hatva megdermeszt, lefagyaszt, beszűkít, cselekvésképtelen, konstruktív és kreatív gondolkodásra képtelenné tesz... úrrá lesz rajtam a rettegés. Nahát ebben az állapotban elég nehéz bármiféle 'jó megoldást" kierőszakolni testemből, elmémből az adott kiváltó helyzetre vonatkozóan... Mert ekkor csak a mindent elnyelő rettegés van, amikor a félelem eluralkodik rajtam. 

Nézzük meg ezt egy kicsit közelebbről:

A magyar nyelv csodálatos mert kifejező és a szavainkban minden benne van. Csak nézd meg, amikor megpróbáltam leírni azt az érzést, amihez a félelmet társítom, hogyan fogalmaztam meg, mit élek meg és mit tesz velem abban a pillanatban - abban az időintervallumban, amíg engedem, hogy a félelem állapotában legyek- . 

• megdermeszt
• lefagyaszt
• beszűkít
• cselekvésképtelenné tesz
• kiszorítja az életet

Olyan ez, mintha önszabotázst hajtanék végre, azzal, hogy engedem eluralkodni testemen, elmémen ezt az érzést és ebben az állapotomban nem is vagyok képes meglátni, észrevenni olyan lehetőségeket, melyek a megoldásban segítségemre lehetnek. 

Ami tuti fix ebben az életünkben az az, hogy folyamatosan mindig minden változik! Szoktad hallani azt a közhelyesnek tűnő mondást biztosan, hogy minden elmúlik egyszer... a jó is a rossz is. Pedig elmondanám, hogy ez lehet közhelyesnek tűnik ám mégis nagyon igaz!  Az adott pont, ahol éppen most vagy az az a pont, ahol most éppen lenned kell! Pont jó helyen vagy pont ezek a történések fognak eljuttatni egy magasabb szintre, fejlődhetsz általuk  - a megoldást mindig egy szinttel feljebb találod meg minden problémára - .  Amikor helyzet van sokszor bepánikolunk, félünk, rettegünk... főképp, ha számunkra valami ismeretlennel találkozunk és az adott helyzetnek nagy a jelentősége is számunkra vagy amit elképzeltünk róla. 

Ilyenkor állj meg egy "pillanatra", én legalábbis ilyen feldúlt állapotomban már nem hozok meg döntéseket, mert az élet azt bizonyította, hogy a lehető legrosszabb döntéseket hozom ilyen helyzetekben... amikor érzelmileg beszűkülve, félelemtől bénultan azonnal megakarom oldani a helyzetet, anélkül, hogy azt világosan és tárgyilagosan - érzelmi elfogultságtól mentesen is megvizsgálnám, mintegy kívülről néznék rá - .  Nyugi! Csöndesedj le, lélegezz mélyeket és semmi másra ne figyelj csak a légzésedre, hogy az egyenletes legyen, ki és be, ki és be, ki és be... és néhány ilyen  nyugodt lélegzetvétel után - kinek mennyi ilyen jellegű nyugodt be és kilégzésre van szüksége az egyéntől függ - érzed, hogy kezd oszlani testedben a feszültség, nem feszít már annyira a félelemből eredő görcs, a beszűkültség is enged, érezed, ahogy mintha mázsás béklyók esnének le testedről és elméd összegabalyodottsága is enyhülni látszik... ekkor kérdezd meg magadtól: Ez a probléma (ami miatt így kiakadtam, féltem és rettegtem most)  mit fog számítani 5 - 10 év múlva? Fog számítani?  Ez együttesen segít a szívet és az elmét egyensúlyba hozni. Ekkor már rá lehet tekinteni adott helyzetre, megnézni, mi az, amitől egyáltalán félsz, mi az amit tudsz tenni, milyen lehetőségeid vannak, és készíthetsz cselekvési tervet is rá... A lényeg, hogy a teremtó intelligencia által csodásan vagyunk "kitalálva" egyszerre nem tudunk rettegni is és örülni is, egyszerre igazán egy valamiben tudunk maximálisan elmerülni. A félelmet minden esetben a cselekvés az, ami megtudja szüntetni. Mert mi is valójában a fél - elem?  Egyetlen "dolog" létezik, mely mindenben és mindenkiben ott van a világunkban és az a szeretet. A szeretet maga az élet. Minden más, amit megtapasztalsz   - szabad elhatározásodból - és esetleg kellemetlenül érzed magad benne  az csak a szeretetnek a hiánya... a félelem is a szeret hiánya. Egy igazi állapotod van az a színtiszta szeretet energia, amelyből felépülsz, amely benned van. 

Döntsd el, hogy félsz, rettegsz vagy cselekszel és teszel önmagadért visszatérve a szeretet állapotodba. A te kezedben van a döntés! És hidd el, amikor a döntés megvan és az az igazi belső elhatározásból született döntés, nem az a  hááát, akarom persze, de belülről nem köteleztem el magam mellette teljesen, akkor minden a segítségedre siet, hogy a szándékod megvalósulhasson. 

Mert így működik az univerzum, a szándéknak, ami mély érzelemmel van töltve óriási a megvalósítási, tárgyiasulási képessége még abban az esetben is, amikor a döntés és a szándék megszületésének pillanatában az élethelyzetedben még minden ez ellenkezőjét mutatja is... 

A félelem kikapcsolásához vezet az a kreatív meditáció is, melyet megtapasztalhatsz a Kreatív workshopon a színek és a formák üzenetének megismerése mellett. Bővebb információért kattints >>

❤ Ha tetszett az írásom, akkor oszd meg kérlek, hogy másokhoz is eljuthasson!
Köszönöm!

Lélek Fénye